The Cardigans

Bizonyára nem kell bemutatnom őket. Jó néhány slágerrel árasztották el a világot,és svédek,és négy bácsi mellett egy néni zenél: a frontember Nina Persson. Azon bandák közé tartoznak,akiket én "some hit wonders" zenekarként aposztrofálnék. Ugye "one hit wonder"-nek hívják az egyetlen egy kiemelkedő dallal híressé vált előadókat, akiknek a többi szerzeményük nem annyira, vagy egyáltalán nem kiemelkedő. Ezek a svédek pedig 5-6 nótájuk miatt nagyon kedvesek nekem, de a lemezeikért nem rajongok, mert igazából nem annyira izgalmasak számomra.

Ez a szám a "Life" című 1995-ös albumukról származik.

Dead Can Dance

9-10 éve nagyon sok Dead Can Dance-t hallgattam.Akkoriban, ha zenéről beszélgettem emberekkel, akkor három zenekar nevét említettem, mint fő kedvenceimet, és az egyikük volt a Dead Can Dance. Mindegyik lemezük zseniális és varázslatos. Vannak olyan művészetei alkotások a világon, amik annyira fontosak, hogy megváltoztatják a befogadó életét, amikor találkozik velük. A zenében, mint művészetben, a Dead Can Dance-szel való találkozás egy ilyen fontos pillanat, mert aki már találkozott a munkásságukkal, vagy annak egy kis darabjával, az már másképp fog élni azután, mert hallott valamit, ami szavakkal leírhatatlan, és annyira csodálatos, hogy sokszor nem hiszi el a hallgató, hogy ezt a zenét emberi lények játszák.

Mostanában ritkábban veszem elő a Dead Can Dance kazikat, CD-ket, ritkábban játszik a médialejátszóm tőlük valamit. De nem tűntek el az életemből, csak mindig jönnek újabb és újabb felfedeznivaló csodák.De talán hozzájuk mérhető csodával még nem találkoztam...
Sajnos a zenekar már nem aktív,de annyi tökéletes lemezzel árasztották el a világot, és olyan erős hatásuk volt rengeteg előadóra, hogy talán ez kárpótolja az ő zenéjükre szomjazó hallgatóságot.

Az itt hallható/látható video, a "Toward the Within" című  DVD-ről szármzaik.
Ja,és miért erre a blogra kerültek?

Mert a zenekar egyik oszlopos tagja Lisa Gerrard, akinek a hangja...de inkább ne én mondjam meg, hogy milyen.....

Circle Takes The Square

2004-ben jelent meg ennek az amcsi bandának a nagylemeze "As The Roots Undo" címmel. Nagyot nézett az új dolgokra szomjazó közönség,ugyanis egy különleges hangvételű, nagyon sok különféle alkatrészből összerakott, nagyon jól elkészített albumot kaphattak, ha beszerezték az anyagot. Stílusilag kategorizálhatatlan, szélsőséges zenét játszik a zenekar, négyen vannak és van benne egy néni, aki a hangszerével (ő basszusgitározik),és a hangjával, aktívan hozzájárul a circle takes the square-élményhez. Nehéz erről a muzsikáról nyilatkozni, annyira intenzív, és egyedi az egész, amennyire brutális, annyira tud barátságos és simogató lenni. Persze számtalan zenekar tud ügyesen játszani a hangulatokkal, tempóváltásokkal, az intenzitás fokozásával, és az egyetlen nótán belül több zenei stílus felvonultatásával, de szerintem ezek az arcok ezt talán mindenkinél jobban művelik.
A szövegeik pedig nagyon nagyon furcsák.
Még annyit róluk, hogy egy szombat hajnalon kivilágítatlan utcán hazafelé bandukolva őket hallgattam, és a sötét, meg az erős szél miatt is lehetett ez, de először éreztem azt, hogy annyira durván hatásos egy zene, hogy szinte ki akartam tépni a fülemből a fülhallgatót...féltem, na!!

www.circletakesthesquare.com

Sugarcubes

Björk-öt nem lehet eléggé imádni, szeretni, nem lehet eléggé rajongani érte.
Amennyit egy átlagos rajongó elérhet tőle, megtudhat róla, az alapján egy zabálnivaló, nagyon kreatív és tehetséges énekesnő és dalszerző(és színésznő). Már gyerekként zenélt és lemeze is jelent meg, majd ki tudja pontosan hány zenekarban zenélt és a szólólemezei a világ minden pontján híressé tették ezt a furcsa hölgyet, aki leginkább úgy néz ki és úgy viselkedik, mintha egy másik bolygóról jött volna.
Pedig nincs benne semmi furcsa, igazából, csak mer önmaga lenni, mer új dolgokat kipróbálni. Az egyik állomás a karrierjében a Sugarcubes zenekar volt az 1980-as években zajongtak együtt, és a "Birthday" az egyik legjobb daluk, szerintem.

(Ez annyira átlagújságírós szöveg, ez az egész poszt...Björk ennél sokkal többet érdemelne, de nem tudok sok okosat írni róla, egy zseni és kész)

Kate Nash

mit is írhatnék erről a hölgyről?!

egyszerűen tökéletes a Made of Bricks című első lemeze.
Mindegyik nóta karakteres,ügyesen megírt(mind zeneileg,mind szövegileg).
Nagyon vidám,táncolós,és szomorkás,néha eléggé befordulós hangulatú dalai is vannak,varázslatos a hangja,ütősek a szövegei,és remélem egyszer lesz alkalmam élőben is látni a produkcióját.
A stílus a sokat szajkózott indie pop ,amibe végülis bármi belefér,hiszen,ha nem üvöltenek egy zenében és nem is a fővonalas dance undormányt képviseli,akkor már majdnem indie pop:)

Nagyon sokat hallgattam,hallgatom a zenéjét,kábé olyan nagy durranás volt számomra felfedezni Kate Nash világát(már,amit a lemezén keresztül fel lehet fedezni belőle),mint megismerni a Gossip-ot.

az ide berakott videon,egy olyan nótát hallhatsz tőle,ami nem szerepel a lemezén,de az egyik legviccesebb húzása Miss Nash-nek.

Gwen-régebben-jó-voltam-de-egy-ideje-pokolian-rossz-zenét-csinálok Stefani-tól a Hollaback Girl egyéni átiratáról van szó.

www.myspace.com/katenashmusic

Those Dancing Days

fiatal banda Svédországból. nagyon jó pop muzsika. csak nénik alkotják a bandát.

a lemezük nagyon jó,bár kiemelkedő nóta csak 4 van rajta,de ezek szerethető,táncolható dalocskák.

www.myspace.com/thosedancingdays